Kék bálna és a Közönséges barázdásbálna

A kék bálna 30 méteres hosszával és 180 tonnás, vagy ennél is nagyobb testtömegével a legnagyobb ismert állat, ami valaha is létezett. Az eddigi adatok szerint a legsúlyosabb állat 190 tonnás volt. A leghosszabb bálna címét egy nőstény birtokolja melynek hossza elérte a 33,6 métert.

   

Kékbálna az óceánban

Ennek a hatalmas állatnak a teste hosszú, kúpszerű. Feje lapított, U-alakú. A toroktól kezdve, a testtel párhuzamosan, 60 – 120 barázda húzódik. A barázdák növelik a száj térfogatát, sőt a víz kinyomásában is szerepük van. Szája a megnyúlt barázdákkal együtt képes 90 tonna táplálékot és vizet befogadni. Szűk torka miatt ennek ellenére a kék bálna képtelen labda méretű élőlénynél nagyobbat lenyelni. Szájának elülső része vastag. A szájpadlásáról eredő több száz, 1 méter hosszú szilával szűri ki a planktont a tengervízből.

   

A kékbálna barázdái és hatalmas farokuszonya

Sebessége általában, 15 – 20 kilométer óránként, de meneküléskor óriási testével 37 kilométer/óra, rövid ideig pedig 50 kilométer/óra sebességre is képes. Táplálkozáskor úszása lelassul 5 kilométer/órára.

A kifejlett kék bálna naponta 40 millió krillt fogyaszt, ez körülbelül 3600 kilogramm táplálékot jelent. Amikor egy bálna gyomrát megvizsgálták, 425 kilogramm krillt találtak benne. Mivel a krill állandóan mozgásban van, a bálna kénytelen utánuk úszni. Nappal körülbelül 100 méteres mélységekben vadászik, csak éjszaka táplálkozik a víz felszínén, amikor a krill felfelé vándorol. A táplálkozási célú merülések általában 10 – 20 percig tartanak. Felszínre emelkedéskor áttöri magát a planktonfelhőkön, miközben nagyokat “kortyol”, a száját félig bezárja, közben sziláin át a nyelve segítségével kipréseli a vizet, ily módon szilasertéi között bőséges mennyiségű tápláló planktont fog fel. Krillvadászat közben a kék bálna kisebb halakat, rákokat, kalmárokat is lenyel.

Életének első hét hónapjában a kékbálna-borjú naponta 400 liter tejet fogyaszt. Gyorsan növekszik, 24 óránként 90 kilogrammot szed fel magára. A borjú születésekor 2700 kilogramm súlyú, körülbelül akkora, mint egy átlagos méretű kifejlett nílusi víziló.

   

A kilégzéskor megjelenő több méter magas párafelhő

Közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus)

Hosszú és karcsú teste háta barnásszürke, hasi oldala világos színű. A közönséges barázdásbálna csak a jéggel borított és az óceánok üres, élettelen helyeit kerüli el. Tápláléka a rajokban élő kis halakból, kalmárokból és rákokból áll.

   

Közönséges barázdásbálna az óceánban

Táplálkozás közben a bálna 10 kilométer/órás sebességgel úszik, és képes egy “harapásra” 70 köbméter vizet és táplálékot bekapni. Miután befalta a táplálékkal teli vizet, a szilákon keresztül kinyomja a vizet a szájából, de a táplálék fennakad a szilákon. A kifejlett állat szájának mindkét felén 250 – 450 szila található. A közönséges barázdásbálna általában 200 méternél mélyebbre nem merül, egy merülés alatt körülbelül négyszer képes falni. Minden falásnál körülbelül 10 kilogramm krillt és apró halat nyel le. Naponta 1800 kilogramm táplálékra van szüksége az életben maradáshoz. A közönséges barázdásbálna egyik vadászmódszere az, hogy nagy sebességgel körülússza a halrajt, amíg a megijedt halak összezsúfolódnak, aztán nagyra tátott szájával közéjük úszik, és bekap belőlük amennyit csak tud.

   

A bálna hasoldali barázdái és óriási szája

Az ivarérettséget a hím 10, a nőstény 13 éves korban éri el. A párzási időszak decembertől februárig tart, a mérsékelt övezetben, a partok közelében. A nőstények csak minden második – harmadik évben párzanak. 11,5 hónapot követően a nőstény egy, átlagosan 6,5 méter hosszú és 1800 kilogramm súlyú utódot hoz a világra. A szoptatás 6 – 7 hónapig tart, ekkorra a borjú eléri a 11 – 12 méteres hosszúságot. A borjú az első vándorutat a táplálkozó helyek felé anyja mellett teszi meg.

A bálnák éneke

A bálnák sóhajokat, füttyöket, csettintéseket hallatnak. A megfigyelések szerint a különböző hangok egymás utáni összekapcsolásával egyedi hangmintázatot állítanak össze, melyeknek ismétlésével hozzák létre a jellegzetes dallamokat. A kutatási eredmények nem bizonyítják a cetek nyelvének létezését, de úgy tűnik, hogy a bálnák mondatokat használnak, csakúgy, mint mi emberek.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s