A jegesmedve

Külső jegyei:
A jegesmedve a legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó, a kifejlett hímek testhossza 2,5 méternél is nagyobb lehet, marmagassága elérheti az 1,6 m-t, testtömege pedig akár a 600-800 kg-ot is. A nőstények ettől jóval kisebbek, 300 kg-nál ritkán nőnek nagyobbra. Szőrzete alapvetően fehér színű, amely különböző környezeti tényezőktől függően sárgás, barnás vagy szürkés árnyalatú lehet. A fehér bunda alatt bőre azonban fekete. Feje viszonylag kis méretű, rajta kicsi, kerek fülekkel és fekete orral, nyaka hosszú, megnyúlt. Széles mancsai vannak, talpát pedig szőr borítja, mely a hőszigetelésen kívül egyfajta csúszásgátlóként is szolgál a jégtáblákon való közlekedésekor.

Elterjedése:
A jegesmedve az Északi-sarkkör vidékén él. Főként az állandó fagy és jég birodalmában érzi magát otthon. Az évszakos változásokat, és ezzel együtt az északi jégtakaró változó kiterjedését akár 1000 km-t is vándorol észak-déli irányba. Nyaranta gyakran a szárazföldi területeken is megjelenik, ahol hosszabb ideig megmarad a jég, mint a nyílt tengeren.

Életmódja:
A jegesmedve általában magányosan él, kivéve párzási időben és a bocsait nevelő anyát. Széles mancsainak köszönhetően kiválóan tud úszni, vastag bundája a jeges vízben is megfelelő hőszigetelést biztosít számára. Érzékszervei közül a szaglása kifejezetten jól fejlett, míg látása és hallása nem az erőssége. A jegesmedvének nincs téli nyugalmi időszaka, csak a bocsait nevelő nőstény húzódik vissza a jégbe vájt otthonába hosszabb időre. Természetes ellensége a kifejlett jegesmedvének nincs.

Táplálkozása:
A jegesmedve ragadozó, fő táplálékát különféle fókafajok alkotják, de ezen kívül minden állatot elfogyaszt, amit el tud kapni: vízimadarakat, azok tojásait, kistermetű emlősöket, halakat is. A nyári időszakban a szárazföldön vándorolva kis mennyiségben különböző növényi táplálékot is elfogyaszt.

Szaporodása:
A jegesmedvék, magányos életmódú állatok lévén, épp csak a párzás idejére találkoznak. Ez a tavasz folyamán történik, majd a nőstény 6-8 hónapos vemhesség után, a hó alatt kialakított üregében, a tél folyamán hozza világra utódait, egyszerre átlagosan kettőt. A kölykök csukott szemmel, de dús bundával születnek. Anyjuk először a tavasz beköszöntekor, április környékén vezeti a felszínre. 2-3 éves korukig maradnak együtt a nősténnyel. Ivarérettségüket 5-6 éves korukban érik el. 25-30 évig élhetnek.

Természetvédelmi állapota:
A jegesmedvére a legnagyobb veszélyt a globális klímaváltozás jelenti. Ennek eredményeként ugyanis egyre szűkül a természetes élettere, valamint egyre csökken a természetes táplálékbázisa is. Korábban vadásztak rá, mára ez szerencsére nem jellemző. Csúcsragadozóról lévén szó, a táplálékláncban felhalmozódó szennyező és mérgező anyagok is a jegesmedvék egyedszámának csökkenését eredményezik. Az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Norvégia és Dánia együttműködés keretében védik és kutatják a vadon élő jegesmedve állományt.
IUCN Vörös Könyv besorolása: sebezhető.
CITES besorolása: II. függelék.

Tudod-e…?

… hogy a jegesmedve legközelebbi rokona a barnamedve, mellyel hibridizálódva szaporodóképes utódok jönnek a világra.

… hogy bár az eszkimók szőrméjéért és húsáért vadásztak a jegesmedvére, a máját nem ették meg, mivel annak túlzottan magas A-vitamin tartalma az emberre mérgező hatású. Fél kilogramm jegesmedve májban az ember számára halálos adag A-vitamin található.

Jegesmedvék az állatkertekben:
A jegesmedve állatkerti tartása a látogatói igények szempontjából sem elhanyagolható, de fontos faja a környezeti nevelésnek, hiszen a medvefélék egyetlen faja, mely az örök hó és jég birodalmában való élethez adaptálódott. A látogatók körében való népszerűsége révén élőhelyének zászlóshajó faja mind oktatási, mind természetvédelmi szempontból. Bár vadon élő állománya nincs közvetlenül veszélyben, ennek ellenére az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége tenyészprogramot hozott létre a jegesmedvék állatkerti állományának fenntartására. Ennek keretében Európa állatkertjeiben viszonylag gyakori fajnak tekinthető. Magyarországon jelenleg a Budapesti Állatkertben és a Nyíregyházi Állatparkban lehet jegesmedvékkel találkozni.

A hazai törvényi előírások szerint egy jegesmedve-pár számára legalább 200 m2-es kifutót és egy minimum 60 m2-es medencét szükséges biztosítani. A nemzetközi ajánlás ettől kétszer nagyobb kifutót ír elő, elkülönítési lehetőségekkel mind a külső, mind a belső férőhelyet illetően. Ráadásul a nőstény számára az utódneveléshez egy, a külvilágtól minél teljesebben izolált helyet kell biztosítani. A környezetgazdagítás a jegesmedvék esetében kiemelt jelentőségű, mivel a korábbi szegényes környezetben tartott állatok esetében így akár 90%-kal is csökkenthetőek a sztereotip viselkedésformák. Etetésükhöz elsősorban magas zsírtartalmú húsokat, valamint kiegészítésként halat és olajokat kapjanak, melyek különösen gazdagok többszörösen telítetlen zsírsavakban. Fontos emellett egy kevés növényi táplálékot is biztosítani számukra.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s